Az elmúlt években a környezettudatos vásárlók számának növekedésével a zöldként reklámozott termékek is egyre gyarapodnak, és hazánkban is egyre több hiteles ökominősítés nélküli termék van a polcokon. Az EU 2021-es felmérése szerint azonban a vizsgált esetek közel felében találtak olyan „zöld” állításokat termékeken, amelyek túlzóak, hamisak vagy félrevezetőek voltak, ezért tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak lettek volna minősíthetők.
A zöldre festés mind a fogyasztók, mind a valóban környezetbarát cégek szempontjából káros jelenség, mivel a megtévesztés sérti a vásárlók jogait, a pénz pedig nem azokhoz folyik, akik valóban erőfeszítéseket tesznek a környezetért, sőt, ők kerülnek versenyhátrányba, írja a Másfélfok.
A Planet Tracker 6 zöldre mosási technikára hívja fel a figyelmet:
1. Zöld-tömörülés (greencrowding), avagy bújj el a tömegben: A zöld-tömörülés azt takarja, amikor egy cég (vagy kormány) csatlakozik egy sokszor hangzatos nevű csoporthoz, és elbújva a tömegben a zöld politikákat leglassabban alkalmazó sebességével mozog, ezzel magát a csoportot is lassítva. Például: A 20 legnagyobb egyszer használatos műanyag-gyártó közül nyolc tagja a műanyaghulladék felszámolásáért küzdő Alliance to End Plastic Waste (AEPW) nevű szövetségnek. Nem véletlenül, a tagok többsége továbbra is a tévút újrahasznosításra fókuszál, ahelyett, hogy a probléma gyökerénél, a gyártásnál kezelné azt.
2.Zöld-reflektorfény (greenlighting), avagy hangsúlyozd a zöld törekvéseidet:A zöld-reflektorfény egy olyan kommunikációs stratégia, ami révén a vállalat működésének vagy termékeinek egy különösen zöld jellemzőjére irányítják a fókuszt, akár reklámok formájában. Ezzel a taktikával igyekeznek elterelni a figyelmet a vállalat máshol kifejtett környezetkárosító tevékenységeiről. Ez különösen gyakori az autóiparban, ahol a gyártók az elektromos modellek előnyeit hangoztatják, miközben azok sokszor a gyártásuk csak nagyon kis részét teszik ki. De megtalálható az olaj- és gázipari vállalatoknál is, ahol a tiszta energiákba befektetett tőke eltörpül a további szennyező gyakorlatok fenntartása mellett.
3. Zöld-hárítás (greenshifting), avagy told másra a felelősséget: A zöld-hárítás az, amikor a vállalatok azt sugallják, hogy a fogyasztó a hibás, és rájuk hárítják a felelősséget. Ennek egy kitűnő példája a brit olajóriás, a BP, 2019-es „Ismerd meg a szénlábnyomod” kampánya. Miközben a fosszilis tüzelő cégek azonban évtizedek óta folyamatosan ellenállást tanúsítanak a tiszta energiára való átállással szemben, annak ellenére, hogy már a ’70-es években jól ismerték az éghajlatváltozás veszélyeit.
4. Zöld-címkézés (greenlabelling), avagy címkézd zöldre, bármit is jelentsen az:
A zöld-címkézés egy olyan gyakorlat, ahol a marketingesek valamit zöldnek vagy fenntarthatónak neveznek, de jobban megvizsgálva kiderül, hogy az félrevezető vagy alaptalan. Az Unilever tulajdonában levő Persil mosószer márka hirdetését tavaly azért tiltották be az Egyesült Királyságban, mert a cég nem tudta alátámasztani környezetvédelmi állításait, vagyis, hogy az új termék fenntarthatóbb lenne, mint az előző.
5. Zöldre öblítés (greenrinsing), avagy a zöld céljaid legyenek kényelmesek: A zöldöblítés azt jelenti, hogy a vállalat rendszeresen megváltoztatja ESG-céljait, mielőtt azokat elérné. (Az ESG olyan szabványok összessége, amelyek mérik egy vállalkozás társadalomra, környezetre gyakorolt hatását, valamint átláthatóságát és elszámoltathatóságát.) A világ legnagyobb műanyag-szennyezőinél, a Coca-Cola és a PepsiCo esetében jól megfigyelhető ez a taktika: az elmúlt 5 évben előbbi kétszer, utóbbi háromszor változtatta meg az újrahasznosításra vonatkozó célkitűzéseit. Amikor vállalatok nem teljesítik, csökkentik vagy későbbre tolják ezeket a környezetvédelmi célokat, az mindig felveti a gyanút, hogy valóban megpróbálják-e elérni ezeket, vagy egyszerűen csak marketingfogásként használják őket.
6. Zöld-elhallgatás (greenhushing), avagy ne verd nagy dobra: A zöld-elhallgatás arra utal, amikor a vállalat szándékosan eltitkolja, vagy csak minimális információt ad fenntarthatósági tevékenységeiről, hogy így elkerülje a tüzetesebb ellenőrzést. Bár elsőre ez ártalmatlannak tűnhet, ez az egyik legszofisztikáltabb zöldre mosási taktika. Az elmúlt hónapokban ennek alkalmazásával vádoltak meg az óriás vagyonkezelő cégeket, mint a BlackRock, a HSBC és az Amundi. Ezek a cégek ugyanis számos, kizárólag fenntartható eszközökbe fektetett alapot minősítettek át alacsonyabb kategóriába, amelyben ugyan figyelembe kell venni a környezeti, illetve társadalmi tényezőket a befektetésnél, de nem szükséges a fenntarthatósági faktort beépíteniük és arról jelenteniük.
Érdemes tisztába kerülni a leggyakoribb zöldre mosási taktikákkal, és vásárláskor mindig ellenőrizni a termékek tanúsítványait, címkéit. Egy fontos ökölszabály, ha egy óriás multinacionális vállalat azt állítja, hogy környezetbarát, mindig érdemes közelebbről megvizsgálni az állításait. Az EU is szigorúbb előírásokkal készül a jövőben, de a fogyasztók is elkezdték beperelni ezeket a cégeket. Ezek a vállalatok ugyanis a rendelkezésükre álló pénz, munkaerő és befolyás miatt kiváltságos helyzetben vannak ahhoz, hogy még többet tegyenek a klíma- és környezetrombolás megfékezéséért, de jelenleg még gyakran visszaélnek helyzetükkel, és a hangzatos ígéretek ellenére csak csepp a tengerben az, amit valójában tesznek.
